Új rovat bejelentésének érkezett el az ideje:

olyan játékokról fogok írni, amelyek erős hatást gyakoroltak rám, köszönhetően a beléjük feccölt munkának, és törődésnek. Ezek az én személyes kedvenceim, amelyeket bármikor bárkinek nyugodt szívvel ajánlok kipróbálásra, mivel élvezetesek lehetnek a kifinomultabb szórakozási formák kedvelőinek (tudom, az a színházba járás:)).

Először a Fahrenheit című eposzt szerettem volna górcső alá venni, de hosszas filózás után mégiscsak emellett a gyöngyszem mellett döntöttem, mivel mégiscsak durvább felütése egy induló rovatnak, mint egy kalandjáték :)

Íme a vicc, ami ma eszembe jutott a munkahelyemen:

Két gyárigazgató beszélget:

- Te, fizetsz te a munkásaidnak?

- Hát nem, nem nagyon.

- Aztán bejárnak dolgozni így is?

- Be.

- Te figyejjjémá... ne szedjünk ezektől belépőt a portánál?

Az aktualitása pedig az volt, hogy a kedves cégem gazdasági vezetése kitalálta, hogy teeermészetesen a világválság miatt (most ez a Jolly Joker, ha ez elhangzik, mindent le lehet nyomni az emberek torkán) mostantól mi fizetünk azért, hogy bejárhatunk a céges busszal!

A vállalat ezzel a húzással havonta kb. 90-100000Ft-ot kaszál, amit gondolom minden hónapban egy szűkösen megrendezett céges bulira terveznek elkölteni, ahol meztelen lányok seggéről szippanthatják a kokót, mert másra nem igazán elég ez az összeg...

Természetesen lázadozni lehet (akár így mint én, akár szóban), de értelmetlen, a vezetés egyre-másra húzza elő az eddig sose hallott törvényeket, amelyeknek köszönhetően az utolsó cseppet is ki tudják facsarni a kedves munkatársaikból.

A következő tényleg az lesz, hogy belépőt fognak szedni, mint valami vidámpark bejáratánál, bár tény, hogy abban hasonlít egy ilyen helyre, hogy itt is van minden nap valami, amin lehet jókat röhögni...

Igen, tudom hogy írtam ma egy olyan elhamarkodott dolgot, hogy nem írok postot, de az állt a háttérben hogy iszonyatmód másnapos voltam még dél fele, és még az egeret molesztálni se nagyon volt kedvem, nemhogy odanyúljak a billentyűzetért :) Ez most már elmúlt, úgyhogy egy pillanat alatt megindult az agyműködésem újra, így eszembe is jutott egy zseniális ötlet, ami bőven megér egy postot, és aminek a neve: nosztalgia!

Tudnotok kell, hogy nekem már nagyon régóta vannak ilyen blogírói ambícióim (olyan régóta, hogy amikor először nekiálltam egy weboldalt összebütykölni Frontpage-ben, akkor még nem is volt ismert az a szó, hogy 'blog'), és egész tetemes mennyiségű cuccot gyűjtöttem össze anno mindenféle érdekes témában, azzal a címszóval, hogy 'egyszer majd publikálom őket, és mennyire jó lesz az mindenkinek'.

A gyűjteményemet persze nem akarom egy postba sűrítve rátok zúdítani, úgyhogy kezdjük talán ezzel a részével:

Ezt nem bírom megállni, hogy ne linkeljem be nektek:

A következő kérdések merültek fel bennem a videó megtekintése után:

1. mennyi erre az esély? valaki számítsa már ki nekem légyszi :)

2. ebben az esetben is cserbenhagyás, hogy nem állt meg? (Kiindulva abból, hogy éppen menteni ment.)

3. hány hónapig vemhes egy teve?

Eszméletlen dolgokat tud produkálni az élet :)

Ma nem írok postot. Azért sem.

Nekem most van reggel :) Sikeresen felébredtem egyik ismerősöm folyamatos csörgetésére (köszi az ébresztőszolgálatot!), és lassacskán mehetek dolgozni. Ez amúgy nem is olyan rossz dolog (ugye az előző postban sírtam egy sort, hogy nincs semmi meló), mert megint meg lett mentve a seggem a cégnél (bonyolult a sztori, de az a lényeg, hogy a főnököm a folyamatos leépítések ellenére ragaszkodik hozzám), a gond csak az az egésszel, hogy kevesebb erőm lesz a blogíráshoz, amit most már majdnem elsőszámú hobbimnak kezdek tekinteni... Sebaj, igyekszek majd néha azért erőt venni magamon :)

Mivel ennek a blognak predesztináltan nincs különösebb értelme központi témája, ezért nyugodtan következhet ez a link, ahol 25 igencsak szemrevaló képernyővédőt találhattok, ráadásul teljesen ingyen:

http://www.hongkiat.com/blog/25-really-cool-screensavers-to-download/

Amúgy ajánlom az egész weboldalt, igencsak kemény dolgok vannak rajta, pláne ha az ember érdeklődik olyan csodák iránt, mint a Photoshop, vagy a weblapszerkesztés.

Miért kap el mindig egy ilyen elidegenedés feeling, ha állásokat böngészek a neten? Miért érzem úgy, hogy a világ egy kegyetlen, érzéketlen hely, ahol senkit se érdekel, hogy mennyire jó arc vagy, vagy mennyire vagy precíz munkaerő, ha nincs mondjuk felsőfokú végzettséged? Ja, azért, mert a világ ilyen :)

Komolyan rosszul vagyok az álláshirdetések szövegeitől, olyanok, mintha egy kurva robot generálta volna őket, simán felveszik a versenyt egy elborultabb jogszabályszöveggel olvasmányosság tekintetében.

A másik része a dolognak, hogy rosszul vagyok a beküldendő önéletrajzok formai elvárásaitól.

Miért nem lehet beleírni mondjuk az 'Egyéb képességek'-hez, hogy "jól bírom a sört, 10 üveg után még elengedett kézzel tudok feküdni"? :) Kicsit legalább feldobná az egészet, de így ebben a formában olyan az egész, mintha egy programkódot írnál egy számítógépnek, nem pedig egy olvasmányos akármit egy embernek. Utálom az egészet. Egy óra alatt teljesen elmegy az életkedvem (mint ahogy az most is történt), ráadásul szembesülök azzal, hogy totál hülye vagyok mindenhez, nem tudok hegeszteni, nincs kohómérnök-diplomám, de még egy nyamvadt jogsim se. Periférián vagyok, ments ki innen!

Rájöttem (oké, rájöttünk Tamás barátommal), hogy megmentjük a világot, csak úgy. Engem speciel az motivál, hogy esetleg a fejem búbjáig ellepnek a hálájuk kifejezésének tüzében égő lánykák (ez természetesen poén volt, hűséges típus vagyok, akkor maradjunk százezermilliárd dollárban), Tamást meg gondolom egy pár raklap ajándék VBK reménye villanyozta fel, amit majd kap a világ kormányaitól cserébe a tettünkért.

Szóval, a most következő szavazásra tessék minél többen 'Igen'-nel szavazni, mert ha összegyűlik a szükséges 5.5 milliárd szavazat, akkor nyert ügyünk van: 

 Szavazzatok, ha sikerül, beterjesztjük annak az Obamának (a legvidámabb Barack :)), és tutira betiltja a válságot!

Szerk.: komolytalanok vagytok :)

Szerk2.: tudomásomra jutott, hogy egyesek manipulálják a szavazást, mivel a rendszer engedi őket többször is szavazni. Megkérném az illetőket, hogy ne veszélyeztessék a világ sorsát ilyen, és ehhez hasonló gaztettekkel, amelyek csak a terrorizmussal említhetőek egy lapon! Köszönöm az emberiség nevében!

Külön postot kell, hogy szenteljek az új háttérnek, mert úgy érzem, hogy nagyot alkottam :) Nektek is tetszik?

Illesszek be ide egy szavazást arról, hogy legyen-e szavazás arról, hogy kinek tetszik, és kinek nem az új háttér? :D Na jó, fárasztás helyett inkább szeretném felhívni a figyelmeteket az oldalon elég kitüntetett helyen trónoló votingra (kicsit szóismétlés-gyanús volt a 'szavazás' szó ennyiszer), amely csak egy kattintás nektek, ezért jó lenne, ha kifejeznétek, hogy mi a véleményetek erről a nyüvekről. Tudom, hogy lassan a fél blog arról szól, hogy próbálok visszaigazolást kapni, hogy valaki azért olvasgatja néha, amit írok, de ez az első blogom, és érthetően stresszel, hogy ne csak magamnak írjam :)

Azért, hogy legyen valami információtartalma is ennek a postnak, következzen Charlie az unikornis, amelyet egy kedves barátom blogjáról voltam oly kedves átemelni ide, sikeresen lenyúlva a kísérőszöveget is, amely így hangzik:

Hát bizony ha ezt végignézted, akkor szerintem te be vagy szívva

 

Tessék tesztelni a véretek THC-szintjét ezzel: 

 "Oh they took my freakin' kidney!" =)

(És akkor tessék elképzelni a következőt: a Youtube-on megnézték már majdnem kétmillióanszor, 16000 értékelés alapján 5/5 csillagot kapott, és kedvenccé választották több mint 34000-en! Persze, nem drogos a fél világ, aha... :))

Következzen egy mocskos rasszista szélsőjobbos szemétség, igen, tarkopasz bakancsos bomberes barom vagyok, hogy ezen felháborodok:

Félrecsúszott a segítség Hevesen. Az önkormányzat három kivágható fát jelölt ki, hogy a rászorulók tüzelőként hazavihessék. A néhány fa helyett azonban másfél kilométernyi fasor hiányzik a város határában, ami egyetlen hétvége alatt tűnt el. A favágásért felelős helyi kisebbségi önkormányzat szerint azok csak hulladék fák voltak. Az önkormányzat feljelentést tett.

Tovább az RTL Hírekre >>

Nagy nehezen, sok napnyi bejegyzés-írás nélkül eltöltött nap után végre megint sikerült időt szakítanom erre az apró kis oldalára a netnek, amin az okosságaimat kinyilatkoztathatom a világnak. Sajnos heveny Sims2-fertőzésben szenvedek, hála a drága barátnőmnek, aki pár nappal ezelőttig napi 3-4 órát játszott ezzel a csodával, így most, hogy blogot írok a fejem főlé képzelek egy töltődő kis kék kémcsövet :) (addig jó, amíg nem érted, hogy miről beszélek, hidd el). Súlyosabb állapotomban egy-egy jó poén elsütése után még kis pluszjeleket is látok a fejeink felett, de az már tényleg durva...

Ez hasonló tünet, mint Tamás barátom, aki annak idején, amikor a Carmageddon nagy játék volt, vezetés közben mindig rá akarta húzni a gyalogosokra a kormányt némi pontszám reményében... :)

Igazából nem is ez lenne a post fő témája, bár a címéből kiindulva nem is lesz központi téma csak rizsa teljesen öncélúan, se-füle-se-farka, csak úgy bele a nagyvilágba :)

Íme egy remek kis rövidfilm, ami zseniális vágásokkal, és sztorival pótolja a költségvetés hiányát:

Szerintem nagyon ijesztő, hűen ábrázolja a megőrülés-parát, és annak beteljesülését... (mondjuk hallottam már olyan verziót is, hogy a srác ""csak"" be van drogozva...)

Ez a post szegény biciklimről fog szólni, akit szemét módon a mai napon szabad ég alatt hagytam. Néhány kép róla, így találtam szerencsétlenre délután:

Á, nem kezdtem el röhögni... :D

Íme egy videó is, illusztrálandó az esetet (sajnos mire eszembe jutott, hogy le is kéne videózni, addigra a java jeget már levéstem róla, de higgyétek el: alig volt rajta felület, amin ne lett volna majdnem egy centi vastag a jégpáncél):

Örülök, hogy néha a sok "küldd tovább, hogy az AOL fizessen szegény f*szrákos Etióp kisgyereknek" meg a sok ingyenreklámos szemét között akad néhány gyöngyszem is, pl. ez:

Milyen lesz a világ, ha a cukiság végképp leigázza?...
Irodalom:
Petcsi Sanyi híres magyar kölcsi, Kiskörcsin szülcsizett 1823-ban. Híres verijei a Reszket a bokcsi, a Nemcsi dal, a Szepti végén és az Anycsi tyúkcsija.
Fizika:
A sebcsi (jelcsije: v) egy vektis mennyiség, amely a mozgi nagyságát és ircsijét adja meg. Meghatározása: az egységnyi iccsi alatt megtett uccsi. A vekti mértéke uccsi per iccsi. Az SI mértékegysirendsziben méccsi per szekcsi. A sebcsit úgy számíthatjuk ki, ha az iccsit elosztizzuk az uccsival.
Csillagászat:
A Fölcsi a Napcsirendszerrel együtt a Tejcsiuccsirendszer nevű gali része. A Tejcsiuccsi lényegében egy ezüstös sáv, amely az egész éjszakai égcsin áthúzódik, és főleg olyankor figyizhető jól meg, amikor tiszta a levi és kicsi a párcsitarcsi. A Tejcsiuccsirendszerben négymilcsi csili található. Galink csak pari része a vilcsiegyinek, amely nyolcmilcsi galiból áll."

Nem, nem tudom én se elolvasni, de olyan cukkkkyyyy! (L) =)

Na, itt egy másik:

Mindenféle bevezető nélkül következzen két kép:

Khm... mi a különbség közöttük? :)

Elárulom: 28 év :)

Az első játék címe Pacman, és 1980-ban jelent meg az első verziója, míg a második a GTA (Grand Theft Auto) játéksorozat 4. része, és 2008-ra datálódik.

Eszméletlen fejlődésen mentek át ezek a játékok. A Pacman (ami természetesen a maga módján egy csoda) mai szemmel röhejes szörnyei, teljesen funkcionális grafikája (legyen valami labirintus vonalakból, aztán jónapot), és egyszerű játékmenete után egy szédületes evolúció (számomra) jelenlegi csúcsa az alsó képen található GTA4.

Nézzük csak, miben is különbözik a két játék?

Szeretem a tényfeltáró videókat. Tényleg. Mennyire jó is megtudni, hogy ez a csodás ország, Amerika, mekkora tetvek által van irányítva idestova párszáz éve. Nem lennék meglepődve, ha kiderülne, hogy anno Jefferson is csak valami nagytőkés érdekcsoportok miatt írta meg a függetlenségi nyilatkozatot, nem pedig nemes eszméktől vezérelve...

Az a gond ezzel a mai médiával, hogy az ember nem tudja eldönteni, hogy amit a Híradóban lát, az valóban az igazság, vagy annak egy durván elferdített változata. Ott volt például a sokszor emlegetett szeptember 11.-i támadás: miért van az, hogy mindenhol (kezdve a CNN-től a magyar híradókon át mindenhol) ugyanazt a pár képsort nyomatták unásig? Nem hiszem el, hogy csak ennyi anyag került felvételre az esetről!

A bosszantó az egészben (inkább az 'örjítő' jobb szó ide), hogy az embernek nincs támpontja, nincs egy olyan hírforrás, ami alapján bizton kijelentheti, hogy "áhhá, megint megpróbáltak átverni a hírügynökségek", és minél többet filózik, annál tanácstalanabb lesz. Visszatérve a szeptember 11.-es témára: azzal kapcsolatban is volt már olyan verzió, hogy az egész az amerikai kormány által végrehajtott akció volt, hogy legyen okuk betámadni Irakot, sőt állítólag a Pentagonnál nem is zuhant le semmi, hanem bombát robbantottak...

Marha érdekes nna. Ha valakit érdekelnek a conspiracy theory-k, és szereti az ilyen Amerika-leleplezős témákat, akkor ajánlom figyelmébe a következő szösszenetet, a maga kis negyvenvalahány percével, szőröstül-bőröstül:

A fordítás helyenként nem tökéletes, de a funkcióját tökéletesen ellátja, továbbá a videó egyes részei csak az amerikai állampolgárt próbálják józanra pofozni, ettől függetlenül tessék megnézni!

Érdemes.

Szerk.: akit esetleg hidegen hagy Amerika, viszont érdekelné Louis Armstrong dalának magyar szövege, az kattintson ide!

Van nekem egy ismerősöm, úgy hívják, hogy Ákoska. Persze rengeteg nem túl hízelgő becenéven is szokták szólítani egyes csúnya emberek (Butters, Keselyű, stb.), de most maradjunk az Ákoskánál.

Tegnap este a jól megszokott vendéglátóipari egységünkben múlattuk az időt, mikoris egy csocsómeccs közepette Ákoska is megjelent a színen. Barátnőm konstatálta, hogy a srácnak le van töve az egyik szemfoga, és meg is kérdezte tőle az okát, emigyen:

- Te Ákos, miért van letörve a fogad?

- Á, nem mondom el, mert kiröhögnél...

Hosszas(nak nem mondható) győzködés után Ákoska kibökte a véres, és kegyetlen igazságot:

- A lábujjamról harapdáltam a körmöt (!!!!), és közben letört a fogam!

Mondanom se kell, a hatás leírhatatlan volt :) Vagy 10 percig fuldoklottunk a röhögéstől, pláne, hogy valami szemét (lehet hogy én? :)) megkérdezte azt is tőle, hogy

- Te Ákos, le is tudnád szopni magad?

Erre ő megnyugtatott, hogy természetesen igen, de még nem élt vissza ezzel az adottságával (nem-e??! :), viszont közölte, hogy már évek óta nem vágta a lábán a körmöt, mert megoldotta így! Elképzeltem a csávót, ahogy otthon fürdés után egy szál semmiben a nyakába veszi a lábát, és nekiállja rágni a körmöt...

A történet tanulsága a következő:

hiába gondolod azt, hogy valakit elég jól ismersz, és nem fog meglepetést okozni, mert fog. Lehet, hogy a másik énje sorozatgyilkos, vagy esetleg álruhás rendcsináló, esetleg rágja évek óta a lábán a körmöt :)

Postunk főszereplője, a gumifiú :)

Azért, hogy nehogy az a vád érjen, hogy más blogok tartalmát ollózom csak össze (márpedig ez a vád jogos lesz, majd akárki meglássa! :)), nesztek némi saját gyűjtés, azaz néhány röhögtető momentum, amelyeket én örökítettem meg örök barátommal, egy össze-vissza karcolódott, horpadt, tört Sony Ericcson k750i-vel. Le is fényképezném, de nem tudom, mert ugye ő a fényképezőgép, aztán izé. Esetleg egy tükörrel, de akkor meg vigyáznom kell, nehogy én is rajta legyek a képen, mert az az emók legkedveltebb fényképezkedési módja, ami köztudottan kirekesztő, és antiszemita. Lesz róla egy külön post, megérdemli. Az emókról is :)

Van ez a Bono gyerek. Viszonylag jó zenét csinál (bár néha kell egy lavór a hangszórók alá, mert ömlik a nyál literszám, ld. Sometimes you can't make it on your own), van neki rengeteg pénze, amit jó célokra is költ (ld. afrikai éhezők, AIDS-ellenes kampány, stb.), bár vannak bírálói, mint a South Park csúnyagonoszfujjdeszemét alkotói, akik szerint ő a világ legnagyobb szarja. Szóval van ez a kiöregedést már régen megélő rocker, aki ripacskodása, meg a borzasztó rovarnapszemüvegei, meg kalapjai mellett állítólag mégiscsak jó arc.

Szerintem egy ilyen szépen kialakított image-t kár egy ilyennel tönkrevágni:

   Bono és a karitatív szervezet néhány elkötelezett tagja két világmegváltás között :)

De ő tudja... :)

Sziasztok!

Mivel valószínűleg ezt a postot max azok fogják kíváncsiságtól csillogó szemekkel olvasni, akik agyilag sérültek értesültek a blogomról az iwiw-en, ezért egyre jobban tudatosul bennem, hogy amivel éppen töltöm az időt itt a késő éjszakában az effektíve felesleges. Ezalatt értem azt, hogy eme bevezetőnek eme része, azaz a rizsa az elején totál hülyeség, és minden leírt karakterrel csak rontok a helyzeten. Sebaj, van ez így.

Hogy azért legyen valami értelme is ennek a postnak, ezért leírnám, hogy miért is indítom ezt az egészet. Előre bocsájtom, hogy maga a blog témája nem lesz forradalmian korszakalkotó, maximum a szar dumámmal fogom majd megpróbálni kiemelni az átlag szürke tengeréből :)

Hogy miért is?

Marha egyszerű: rengeteg dologba futok bele (akár az életben, akár a neten), ami megragad, esetleg nem értek, netán röhögök rajta 5-10 percig. Nna, ezeket szeretném maradandó formában elétek tárni, és (ha Isten is úgy akarja, akkor) sok-sok olvasóval kommentekben megvitatni. Ennyi a célom, se több, se kevesebb, ja max még annyi, hogy ezt a k**a grafomániát végre kiélhessem valahol (általános iskolai irodalomtanárom, Tibi bá is megmondta, hogy újságírónak kellett volna mennem, mégse lettem az).

Szerintem kezdőrizsának ennyi elég is lesz, akkor jöjjön a téma!